Nyereséges a vállalkozás, még sincs pénz a bankszámlán – hogyan lehetséges?
Kevés dolog tud jobban összezavarni egy vállalkozót annál, amikor a könyvelő azt mondja:
„A cég nyereséges.”
A vállalkozó pedig ránéz a bankszámlára, és azt gondolja:
„Akkor hol van a pénz?”
A kérdés teljesen jogos.
A nyereség ugyanis nem ugyanaz, mint a rendelkezésre álló pénz. Egy vállalkozás eredménye azt mutatja meg, hogy egy adott időszak bevételei és ráfordításai alapján milyen eredményt ért el. A bankszámla viszont azt mutatja, hogy az adott pillanatban mennyi pénz áll ténylegesen rendelkezésre.
A magyar számviteli törvény összemérés elve szerint az adott időszak bevételeit és a hozzájuk kapcsolódó költségeket a pénzügyi teljesítéstől függetlenül kell figyelembe venni az eredmény meghatározásakor. Vagyis attól, hogy egy bevétel már megjelent az eredményben, a pénz még nem feltétlenül érkezett meg.
És ezzel el is jutottunk az első gyakori okhoz.
1. A vevőid még nem fizettek
Tegyük fel, hogy decemberben kiállítasz egy 2 millió forintos számlát egy elvégzett szolgáltatásról, amelyet a vevő csak januárban fizet ki.
A bevétel – a konkrét számviteli feltételektől függően – már december eredményében megjelenhet, miközben december 31-én egy forint sem érkezett belőle a bankszámlára.
A vállalkozás tehát eredményt termelt, csak a pénz egyelőre vevőkövetelésként áll.
Minél hosszabb fizetési határidőket adsz, illetve minél több késve fizető ügyfeled van, annál több pénzt finanszírozol gyakorlatilag a saját vállalkozásodból.
Nem véletlen, hogy a számviteli törvény cash-flow kimutatása az adózás előtti eredményt többek között a vevőkövetelések változásával korrigálja. Az ACCA szakmai anyaga ugyanezt az összefüggést emeli ki: a követelések növekedése önmagában nem csökkenti az eredményt, a vállalkozás pénzáramára viszont negatív hatással lehet.
2. A pénzed a készletben áll
Ez különösen kereskedelmi és termelő vállalkozásoknál fontos.
Tegyük fel, hogy a vállalkozásnak korábban 5 millió forintnyi készlete volt, most pedig már 10 millió.
A plusz 5 millió forint nem feltétlenül „elveszett”. Ott van a vállalkozás vagyonában – csak éppen nem a bankszámlán, hanem:
áruban, alapanyagban vagy egyéb készletben.
Ezért fordulhat elő, hogy egy növekvő vállalkozás egyre jobb eredményt mutat, közben mégis egyre nagyobb finanszírozási igénye van.
Több vevőhöz több árut kell készleten tartani. Több megrendeléshez több alapanyagot kell megvenni. A beszállítót pedig gyakran előbb kell kifizetni, mint ahogy a vevő pénze megérkezik.
A cash-flow kimutatás ezért a készleteket is magában foglaló forgóeszközök változásával korrigálja az eredményt.
3. Beruháztál a vállalkozásba
Vettél egy gépet 5 millió forintért.
A bankszámláról:
–5 millió forint.
Az eredményben azonban nem feltétlenül jelenik meg azonnal 5 millió forint költségként.
Egy tárgyi eszköz értéke jellemzően több éven keresztül, értékcsökkenés formájában kerül az eredménybe. Így például az adott év eredményét csak az arra az időszakra jutó értékcsökkenés csökkentheti, miközben a gép teljes vételárát már kifizetted.
Ez az egyik legjobb példa arra, hogy miért nem lehet az eredménykimutatásból önmagában megmondani, mennyi pénzt termelt a vállalkozás.
A magyar cash-flow kimutatás az amortizációt ezért visszakorrigálja a működési cash-flow-nál, a befektetett eszközök beszerzését pedig külön, befektetési cash-flow-ként mutatja ki. Ugyanezt az alaplogikát követi az IAS 7 nemzetközi cash-flow standard is.
4. Hitelt törlesztesz
A hitel is érdekes helyzetet teremt.
Amikor egy vállalkozás hitelt vesz fel, pénz érkezik a bankszámlára, de ettől a vállalkozás nem lesz nyereségesebb. Egyben kötelezettsége is keletkezik.
Amikor pedig a hitel tőkerészét visszafizeti, pénz távozik a bankszámláról, miközben maga a tőketörlesztés nem ugyanúgy jelenik meg ráfordításként, mint például egy igénybe vett szolgáltatás költsége.
Ezért lehet olyan vállalkozás, amely jó eredményt termel, de a megtermelt pénzének jelentős részét korábbi beruházások hiteleinek visszafizetésére használja.
A számviteli törvény cash-flow sémája emiatt a hitelek és kölcsönök felvételét, illetve törlesztését külön finanszírozási cash-flow-ként kezeli.
5. A növekedés is képes elfogyasztani a pénzt
Elsőre furcsán hangzik, de egy gyorsan növekvő vállalkozásnak akár nagyobb likviditási problémája lehet, mint egy stagnálónak.
Képzeljünk el egy céget, amelynek hirtelen megduplázódik a forgalma.
Ez nagyszerű hír.
Csakhogy közben lehet, hogy:
több árut kell előre megvásárolnia, több munkavállalót kell fizetnie, nagyobb raktárra van szüksége, emelkedik az áfafizetési kötelezettsége, miközben a vevők továbbra is 30–60 napos határidővel fizetnek.
A vállalkozás egyre többet értékesít és akár egyre nyereségesebb is lehet, közben azonban egyre több pénzt kell lekötnie a napi működés finanszírozására.
Ezt nevezzük a működőtőke-finanszírozás problémájának.
A követelések, készletek és szállítói kötelezettségek változása ezért központi része annak a folyamatnak, amely az eredménytől elvezet a tényleges működési cash-flow-ig.
6. Adókat és osztalékot is pénzből fizetünk
A vállalkozás által megtermelt eredmény nem feltétlenül marad bent a cégben.
A nyereséghez kapcsolódó adófizetés tényleges pénzkiadást jelent, és ugyanígy pénzkiáramlás történik akkor is, ha a tulajdonosok osztalékot vesznek ki a társaságból.
A magyar cash-flow séma ezért külön soron szerepelteti többek között a fizetett nyereségadót és a fizetett osztalékot.
Az áfa pedig különösen érdekes likviditási kérdés lehet, mert normál áfaelszámolás esetén az adófizetés időpontja nem egyszerűen attól függ, hogy a vevő mikor fizetett. Létezik külön pénzforgalmi áfaelszámolás, amelynél meghatározott feltételekkel a fizetendő adó az ellenérték beérkezéséhez kapcsolódik – éppen ezért ez egy külön adózási mód, nem az általános szabály.
7. És fordítva is igaz: lehet pénzed akkor is, ha nincs nyereséged
Ez talán még jobban megmutatja a különbséget.
Tegyük fel, hogy a vállalkozás veszteséges, de közben felvesz 20 millió forint hitelt.
A bankszámlán hirtelen van 20 millió forint.
Ettől azonban a vállalkozás működése egyetlen forinttal sem lett nyereségesebb.
Ugyanez történhet tulajdonosi tőkebevonásnál is.
Ezért a magas bankszámla-egyenleg sem bizonyítja önmagában, hogy egy vállalkozás jól működik, ahogy az alacsony bankszámla-egyenleg sem bizonyítja automatikusan, hogy veszteséges.
Eredmény, cash-flow és likviditás: három külön kérdés
Érdemes ezt a három fogalmat külön kezelni.
Eredmény:
Gazdaságilag nyereségesen működik-e a vállalkozás?
Cash-flow:
Honnan érkezett pénz, és mire ment el?
Likviditás:
Rendelkezésre áll-e elegendő pénz ahhoz, hogy a vállalkozás az esedékes kötelezettségeit határidőre teljesítse?
A likviditás tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy „sok pénz van a bankszámlán”, hanem azt, hogy a vállalkozás képes-e időben eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Ezt a vállalati pénzügyi szakirodalom és az MKIK oktatási anyaga is ebben az értelemben használja.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás az év végén 10 millió forint nyereséget mutat.
Elsőre logikusnak tűnhet, hogy akkor nagyjából 10 millióval több pénznek kellene lennie a bankszámlán.
Közben azonban:
a vevők 4 millió forinttal többel tartoznak, mint korábban;
3 millió forinttal nőtt a készlet;
a vállalkozás vásárolt egy új gépet;
és közben hitelt is törlesztett.
A vállalkozás tehát valóban nyereséges lehet, miközben az általa megtermelt vagy bevont pénz jelentős része már máshol van a cégben.
Követelésben.
Készletben.
Tárgyi eszközben.
Vagy korábbi kötelezettségek rendezésére fordították.
Ez pontosan az oka annak, hogy a számviteli cash-flow kimutatás sem egyszerűen az eredményt nézi, hanem azt korrigálja többek között az amortizációval, követelésekkel, készletekkel, kötelezettségekkel, beruházásokkal és finanszírozási pénzmozgásokkal.
Mit érdemes figyelnie egy cégvezetőnek?
Ezért egy vállalkozást nem érdemes kizárólag az árbevétel, az eredmény vagy a bankszámla-egyenleg alapján vezetni.
A három adat együtt már sokkal többet mond.
Érdemes rendszeresen figyelni, hogyan változik az eredmény, mennyi a vevőkövetelés, milyen gyorsan fizetnek a vevők, mennyi pénz áll készletben, milyen kötelezettségek esedékesek a következő hetekben, és hogyan alakul a várható pénzbeáramlás és pénzkiáramlás.
Egy jól működő vállalkozásnak ugyanis nemcsak nyereségesnek, hanem fizetőképesnek is kell lennie.
És a kettő nem ugyanaz.
Nem az a kérdés, hogy „hol van a profit?”
A jobb kérdés inkább ez:
„Mi történt a vállalkozás által megtermelt pénzzel?”
Erre az eredménykimutatás önmagában nem ad teljes választ.
Ehhez együtt kell látni a vállalkozás eredményét, követeléseit, készleteit, kötelezettségeit, beruházásait, finanszírozását és tényleges pénzmozgását.
Ez az a pont, ahol a könyvelési adatokból vezetői információ lesz.
Nem érted, miért nincs több pénz a vállalkozásban?
A Major Control során nemcsak az eredményt vizsgáljuk meg, hanem azt is, hogy hol kötődik le a vállalkozás pénze, hogyan alakul a likviditás, és milyen változtatásokkal javítható a működés.
A feltárt problémák alapján pedig konkrét végrehajtási tervet készítünk.